FőoldalOnline tanácsadás
 

Feliratkozás hírlevélre

Szendi Gábor: A nyugalom ABC-je

Mindig gondolkodunk, érzünk és viselkedünk. Négy "őrült" érzésünk van, az intenzív szorongás, harag/védekezés, depresszió/kiégettség és bűntudat. Ezek azáltal keletkeznek, hogy folyamatosan hagyjuk, hogy mások kiprovokálják belőlünk ezeket az érzéseket. Hagyni, hogy "gombjainkat nyomogassák", azt jelenti, hogy olyat tesznek, mondanak, vagy olyasmi történik, amire mi indulatilag-érzelmileg túlreagálunk, vagyis nem megfelelően érzünk és cselekszünk a dologgal kapcsolatban.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Nicsak, itt ki beszél?

Időnként olyat teszünk, hogy magunk is megbánjuk, olykor idegenként állunk saját cselekedeteink előtt, néha meg nem értjük magunkat. A csúcs, amikor hitetlenül azt kérdjük magunktól: ez én voltam?
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Legfeljebb elválunk?!

Minden házasság valójában két házasság: az egyik a férfi, a másik a nő fejében lakozik. Amikor válásra kerül a sor, gyakran nem is az a kérdés, miért válnak el a felek, hanem az, hogy miért házasodtak össze. A válási szándék ugyanis leggyakrabban a rejtett házassági elvárások zátonyra futását jelzi. A házasságkötés az egyik legkomolyabb, élethosszig szóló titkos szerződés, melyet meglepően komolytalan alapokra építenek az emberek.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Lehet-e férfi és nő között barátság, és ha igen, miért nem?


A kérdést már sokan vizsgálták, evolúciós pszichológusok, szociobiológusok, szociológusok, de a brutális hétköznapokban valószínűleg már sok sarokba szorított férj vagy feleség döntötte el a kérdést egy határozott igennel, vagy nemmel, megelőlegezve a tudomány végső szavát e kérdésben. Mert ugye akinek éppen van egy ellenkező nemű barátja szerelmi vagy házastársi kapcsolata mellett, az makacsul hinni szokott benne, hogy létezik szexmentes, őszinte férfi-nő barátság, míg a másik fél közel sem ennyire biztos ebben, és féltékenykedéssel, jelenetrendezéssel, nyomozással nyomatékosítja álláspontját.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A jövő emlékei

A múltról írottak után talán nem lesz sokkoló, hogy a jövő ugyanúgy nem létezik, mint a múlt. Sőt a jövő elvileg még annyira sem létezik, mint a múlt, amelyről legalább emlékképeink vannak. A jövőről valójában fantáziáink vannak csupán, amelyeket sokszor mégis ugyanolyan reálisnak élünk meg, mint a múltbeli emlékeket.

osszefoglalo
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Az Idő az ember legfőbb mumusa

Nem az ördög, nem a kocsonyás űrlény, hanem az Idő az ember legfőbb mumusa. Az idő folyton csak múlik, elszáll, rohan, siettet, az idő rabjai vagyunk, és állandóan egy ördögi szerkezetre figyelünk, amelynek mutatói könyörtelenül haladnak előre. Elszalasztott pillanat, lejárt határidő, eltékozolt ifjúság, régmúlt boldog idők, feláldozott élet, utolsó óra. Kifutunk az időből, fecséreljük az időt, raboljuk más idejét, vagy a mienkét rabolják és ezért nincs időnk semmire.
Az ember kitalálta az Időt és boldogtalan miatta. De nem a fizikai idő szenvedéseink igazi forrása, hanem a megélt idő jelentése.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Szex és más semmi

A szex amúgyis problémás terület egy teljesítménycentrikus világban, a medikalizációja erre tesz rá egy lapáttal. A csökkentértékűség vagy éppen a fogyasztói szemlélet jegyében fogant hajsza az orgazmus után nem boldogabbá, hanem elkeseredettebbé teszi az embereket.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A sikeres félénk

Ha kiszámítanánk a világ évi szenvedéstermelését, a félénk és szégyenlős emberek valószínűleg listavezetők lennének. Felmérések szerint az emberek majd ötven százaléka vesz részt a termelésben, ki egész nap, hivatásként félénk, mások csak bizonyos alkalmakat ragadnak meg, hogy egy kis gyötrelmet okozzanak önmaguknak. A félénkség, gátlásosság és szégyenlősség - csak azok kedvéért, akik nem ismernék ezt az érzést - kellemetlen feszültséget, kényelmetlenségérzést és különféle testi tüneteket okoz különösen idegenek jelenlétében, vagy új helyzetekben. A félénkség nem betegség, hanem egy temperamentum típus; nem lehet "leszokni" róla, de megoldható, hogy az ember ne essen el saját lábában.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Féltékenység

A féltékenység sok ember életét megkeseríti, és kevesen mondhatják el, hogy sosem érezték ezt a kínzó érzést. A féltékenység azonban hasznos érzelem, ha nem így volna, már rég kiveszett volna. Olykor azonban elszabadul, és olyankor pusztító tud lenni. Hogyan kezeljük hát féltékeny partnerünket? A cikk végén ez is kiderül.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Na most majd jól megváltoztatom az Életemet

De jó, itt az Újév, megint meg lehet változtatni az Életünket. Ezentúl alapjaiban minden másként lesz. Lefogyunk, eldobjuk a cigit, lángra lobbantjuk kihűlt kapcsolatunkat, nagy dolgokba kezdünk, kinyílunk a világ felé, barátaink lesznek, egyáltalán: ezentúl boldogok és kiegyensúlyozottak akarunk lenni. Ok, ok. De hogy is volt ez tavaly? Nem ugyanezt határoztuk el tavaly ilyenkor? Ja igen, tényleg. De az tavaly volt.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A Flört

Férfi és Nő kapcsolatának története félreértések sorozata, s ebből mindig is jól megéltek a javasasszonyok, a bájital keverők, a házasságközvetítők és a férfi-női magazinok. Mostantól elfelejtheted a bárgyú "szeret-nem szeret" teszteket, a kételyek közt töltött több órás kötetlen őrlődéseket, mert mi most itt a Tudomány vakító fénysugarával világítunk be az emberi kapcsolatteremtés (értsd. csajozás és pasizás) sötét rejtelmeibe.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Szó-mágia

Megjelent: Origo Női lapozó 2005 dec. 19.

A szó-mágia azt jelenti, hogy szavak segítségével el tudjuk varázsolni magunkat és másokat boldogból boldogtalanná, sikeresből kudarcot vallóvá, szépből csúnyává, királyfiból békává. A szó, a mondat miközben az ember torkából feltörő és a hangképző szervek által megzenésített légáramlat csupán, légies jellegét meghazudtolva birodalmakat emel naggyá vagy dönt romba, de hétköznapibb esetekben csak elrontja a napunkat.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Buli, hanta, SSRI

Megjelent: Mozgó Világ 2006 szept.

Miközben az USA-ban és az Európai Unió gyógyszerengedélyezési és gyógyszerbiztonsági hivatalaiban lázas vita folyik arról, milyen korhatárig tekintsék az újabb (SSRI) és legújabb (SSNRI ees SNRI) generációs antidepresszánsokat öngyilkosság fokozó hatásúnak, aközben Magyarországon komoly szakembernek beállított emberek makacsul bizonygatják, hogy "áh, ez csak kacsa, nincs is öngyilkosságveszély". Eközben sok-sok állami és pályázati pénzből lázasan "küzdenek az öngyilkosság ellen". A magyar (és a gyógyszeripar által kivásárolt nemzetközi) pszichiátria arról siránkozik, hogy a "kezeletlen" depresszió milyen veszélyes, azt elfelejtik hozzátenni, hogy a "kezelt" (értsd. félrekezelt) depresszió még annál is veszélyesebb. Amikor válaszként ezekre a hazudozásokra, az antidepresszánsok öngyilkosságfokozó hatásáról összefoglaló tanulmányt írtam, az orvosi szaklap, dacára annak hogy a tanulmányt megrendelték tőlem, a Magyar Pszichiátriai Társaság nyomására elállt a közléstől. Az egész történetet tehát megírtam a Mozgó Világban.

Olvasható itt Az eredeti -visszautasított- tanulmány pedig itt olvasható.

 

Szendi Gábor: A meddőség pszichoszomatikája

Megjelent: Élet és Tudomány 2001 56(6):172-174. és 2001 56(7):198-199.

A meddőség-ipar a cikk írásakor még csak izmosodóban volt, mára jó kis iparággá nőtte ki magát. A meddőséggel küzdő nők jó része azonban úgynevezett funkcionális meddőségben szenved, vagyis az orvosi kezeléstől nem várható siker, hacsak nem placebóhatásként.
Bővebben itt

 














































 

 

 

 

 

 

}